2010 környékén volt egy erőteljes gasztro-forradalom, amelyek lenyomata a mai fiatalokban jól érezhetően megjelenik. Hiszen a kétezres évek elejével ellentétben már nem divat a cukros, szénsavas üdítő, inkább a kézműves, szálas jeges tea dívik. A gyorséttermek sikere után egyre inkább a kicsi, street food jellegű üzletek vagy a kézműves pékségek.
A generációs különbségek a táplálkozáshoz és a táplálkozással kapcsolatos attitűdökhöz is hozzájárulnak. A különböző korúak főzési és étkezési szokásai között nagy különbségek mutatkoznak, amelyek napi szinten jelennek meg az életünkben, így nem mondhatjuk azt, hogy nem törődünk vele, vagy hogy nem vesszük észre. Hiszen felnőtt egy olyan generáció, akinek az étel már nem ugyanazt jelenti az életében, amit a korábban születetteknek. Ez jelenti egyrészt a tudatosságot az Y és Z generáció esetében, mert sokkal jobban válogatva, sokkal minőségibb ételeket készítve táplálkoznak. Igény van a változatos, sokszínű és szépen fotózható ételekre, ami szöges ellentétben áll a nagyszülők generációjának a hozzáállásával, ami az élelmiszereket illeti, hiszen ők még a háború után születtek, és bennük van a spórolás a korábbi nemzedékek hagyatékaként, a nem válogatós hozzáállás az étkezéshez és persze a minél zsírosabban, tartalmasabban való ételkészítés is.
Nem az étel kinézete vagy a konyhában eltöltött idő számít, hiszen ez a generáció még együtt élő generációkban (akár három vagy négy generációról is beszélhetünk) és otthon levő, munkahelyen nem dolgozó édesanyákkal számol, akiknek a fő foglalatosságuk az étel feldolgozása és elkészítése, illetve az ezzel járó egyéb házimunkák, illetve saját gazdaságban gondolkodnak, a saját termesztésben, egy kis kertben, amiben megterem minden.
A régi paraszti kultúra lenyomata abszolút jól érzékelhető, hiszen a disznóvágások vagy egyéb állatok feldolgozása során minden egyes részt felhasználtak, elfogyasztottak, csak szezonális és csak a kertben megtermett zöldségeket, gyümölcsöket ettek. Itt nem volt helye sem az ételek szépítésének, sem a válogatásnak, mert a mértékletesség jellemezte a hétköznapokat.
Az idő eljárt efelett a gondolkodásmód felett, már nem kell drasztikusan spórolni, se az étel előállításával nem kell már törődni, se a beszerzés nehézségeivel küzdeni. Most már nem a mennyiség, hanem a minőség és a kinézet fontos, ritkán látni étteremben olyan fiatalt, aki nem fényképezné le az ételt, amit rendelt, mielőtt elfogyasztaná és ez egy elég erős kontraszt az előbb vázolt idősebb generáció hozzáállásával.
És ez a tudatosság, ez generáció hozta fel a vegán életmódot és egyben honosította meg, mint életformát, ezenkívül az organikus élelmiszereket és az élelmiszer-ipari botrányokat is. Hogy ne csak jót mondjuk: a tudatosság ellenére ebben a fiatal, friss generációban a legnagyobb a túlsúlyos gyerekek aránya, az alacsony tápértékű élelmiszerek választása és a túlzott alkoholfogyasztás is.
Korábban már olvashattunk arra vonatkozó jóslatokat, hogy a vegán ételek fogják uralni a 2018-as ételtrendet, és úgy tűnik, ez teljesen helytálló volt. Az International Taste Solutions a 2018-as étel trend listáján a harmadik helyen helyezte el a veganizmust. Az NPD-csoport tanulmánya szerint több mint 43 millió amerikai fogyasztó rendszeresen vásárol vegán ételeket, például mandulát, tofut és növényi hamburgereket, de ami a legmegdöbbentőbb, hogy legnagyobb részük (a tanulmány adatai szerint 86%-uk) nem mondja magát vegánnak, se vegetáriánusnak. A Mintel piackutató cég 2018 szeptemberében készült felmérése szerint az Y és a Z generáció szokásai nagy veszélyt jelentenek a hússal főző éttermekre és büfékre. A vegán fogyasztók száma fokozatosan nő, így elképzelhető egy fokozatos, ám egyre erősödő tendencia a növényi alapú táplálkozás felé fordulás iránt.
A húsfogyasztás elhagyása általános jelenségnek számít úgy tűnik napjainkban: volt olyan ország, ahogy másfél millióan hagytak fel a húsevéssel: ez Nigéria, de Pakisztán is élen jár az 1,2 milliós adatával a g7.hu szerint. A változás elkezdődött, még ha Magyarországon ezt lassabbnak is éljük meg.
Nemcsak a táplálkozás terén, hanem az egyéb használati cikkeknél is, mint például a kozmetikai termékeknél a magyar nők jelentős része, a felmérés szerint 53 százaléka próbálja elkerülni az olyan kozmetikumokat, amelyek állati eredetű összetevőket tartalmaznak, 86 százalékuk nyitott arra, hogy kipróbáljon ilyen jellegű terméket, olvasható a piacesprofit.hu cikkében. A trendeket egyértelműen a környezetvédelem egyre fontosabbá válása hajtja, hiszen a műanyagmentességre való törekvés ugyanúgy a mindennapjaink része, ahogy a klímatudatosság vagy az óceánok megmentése.
