Kevés fontosabb és összetettebb kérdés van a háztervezésnél, mint hogy a lehető legjobb hőszigetelést mivel érhetjük el. Ami a külső falakat illeti, törődjünk bele, hogy azok vastagsága nagyjából fél méter, akár korszerű falazóelemeket (a „tégla” szó már nem illik ide) választunk, akár többrétegű (külön teherhordó és hőszigetelő) szerkezeteket vagy hőszigetelő hab „lego” elemekbe öntött betont. A falak hőszigetelésére önmagában is van követelmény, aminek valamivel kisebb összvastagsággal legfeljebb könnyűszerkezetes falak felelnek meg.

A korszerű falazóblokkok önmagukban, egy rétegben kielégítik a hőszigetelési követelményeket: ez részben a porózus kerámia anyagnak, részben pedig az üregrendszerüknek köszönhető (az üregek miatt a hőáramnak sokat kell „kanyarognia”, amíg az elem az egyik oldalról a másikra jut, az így meghosszabbodott út növeli az ellenállást). Egyes típusoknál az üregeket hőszigetelő anyaggal is kitöltik. A falat egyrétegűnek mondjuk, de természetesen mindkét oldalon vakolatot kapnak, a külső oldalon ez hőszigetelő vakolat is lehet. A falazáshoz is ilyen típusú vakolatot vagy ragasztóanyagot használnak, hogy a habarcshézagok ne rontsák le a fal hőszigetelő képességét.

Többrétegű szerkezetek esetében a hőszigetelő réteg, amelyet ragasztással és dübelekkel rögzítenek, a külső oldalra kerül. Éleit a sarkoknál, ablakkáváknál élvédő profilok védik a sérülésektől. Vakolhatók, a vékony vakolatréteget műanyagháló erősíti. Drágább, de tartós és karbantartást nem igénylő megoldásként a szigetelés elé vékony burkoló tégla réteg húzható. Hőszigetelő anyagként műanyaghab táblák vagy szálas anyagok használhatók, mindegyikkel kielégíthetők a hőszigetelési követelmények, eltérés köztük a tűzállóság szempontjából van.
Könnyűszerkezetes épületek esetében rendszerint falpanelekkel van dolgunk (a szó rosszul csenghet, de az iparosított építési rendszerekben ezeket az elemeket így hívják, nem kell rögtön a lakótelepi épületeinkre gondolni). Ezek fa vagy karcsú fémprofilokból készült vázszerkezetében van a hőszigetelés, a vázszerkezetet mindkét oldaról gipszkarton, illetve betonyp vagy műgyanta kötésű faforgács lemezek (OSB) borítják. Magas készültségi fokon előre gyárthatóak, ablakostól, villanyszerelési csövekkel és dobozokkal szállíthatók,napokra csökkentik a ház felállítására szükséges időt.

A legszigorúbb hőszigetelési követelményeket kell teljesíteni az épület „kalapjának”. Ha ez lapostető, 30 cm körüli rétegvastagságban kezdhetünk gondolkodni. Fűtetlen padlástér esetében, – ha ott nem akarunk járni – a padlásfödémre a legolcsóbb szigetelő paplan teríthető ki, ha járható teret akarunk, akkor lépésálló hőszigetelő táblákra és arra fektetetve betonyp vagy OSB lemezeket használhatunk. Bonyolultabb fedélszék és eresz szerkezetek esetében a kialakuló zugokat megbízhatóan ki lehet tölteni fújt hőszigetelő anyaggal.

Fűtött tetőtér esetében alapvető fontosságú, hogy ne csak a szarufák között, hanem a szarufák alatt vagy felett is legyen folytonos hőszigetelő réteg. Kevesebb figyelmet szokott kapni a lábazat és (ha van) a pincefal hőszigetelése, pedig nem elhanyagolható tételről van szó. Jó eredményt lehet elérni a külső oldalon elhelyezett függőleges síkú, a lábazatot takaró és a talajba 60-90 cm mélyégig lenyúló, a nedvességre nem érzékeny hőszigetelő lapokkal. Társasházak esetében akár a fűtési költségek megosztása, akár a hanggátlás szempontjából célszerű a lakások között többrétegű vagy nehéz válaszfalakat alkalmazni.

A fűtési hőveszteségek csökkentését illetően fontos az épületek légtömörsége. A korszerű ablakok ebből a szempontból megfelelnek, de szakszerű beépítésük is szükséges. A falazott szerkezeteket illetően fordul elő olyan hiba, hogy a szerelt külső vagy belső burkolat (például lambéria, gipszkarton) által takart felületeket nem vakolják – ez nemcsak a hőveszteségeket növelheti, hanem a légtömörség hiánya miatt súlyos állagromláshoz (nedvesedés, penész) is vezet. A legjobb szerkezetek légtömörségét és hanggátlását is tönkre lehet tenni nagyobb számú, szakszerűtlenül kivitelezett cső és kábel átvezetéssel. Az ablakokra is szigorú követelményértékek vonatkoznak. A jó hőszigetelés mellet igény a jó fényáteresztés is – a kettőt egyszerre, egy szerkezettel kielégíteni nem egyszerű.

Valahány négyzetméter ablak igénye esetén, ha egy szobáról van szó, célszerűbb egy darab nagyobbat választani, mint az ugyanazt az összfelületet kiadó két kisebbet. A típus kiválasztásánál ne feledkezzünk meg arról, hogy nyáron az épület túlmelegedése ellen kell védekezni: egyes típusoknál az üvegrétegek között beépített reluxa is van, más esetekben a külső oldalon kell elhelyezni árnyékoló szerkezetet. A belső oldali árnyékolók kevéssé hatásosak.

Szintén nyáron fontos az élénk természetes szellőztetés lehetőségének biztosítása, szabályozottan nyitva tartható, csapadék ellen némi védelmet nyújtó, például nyíló-bukó szárnyakkal. A hatásos átöblítés biztosítása végett előnyös, ha az alaprajz lehetőséget ad a keresztszellőzésre, szemben lévő homlokzatokon vannak ablakok. Jó lakóépület esetében klímaberendezésre nem igazán van szükség. A nem csekély beruházási, üzemeltetési és karbantartási költségek mellett ne feledjük azt sem, hogy a klímaberendezések használata egy ördögi kört indít el. Azért klimatizálunk, mert meleg van. A berendezéssel kivonjuk a hőt a szobából – és hová tesszük? A fal túlsó oldalán kidobjuk a külső levegőbe, amitől az persze még melegebb lesz.

Számos olyan részlet, szerkezeti csomópont van, amely mind energetikai, mind állagvédelmi szempontból kiemelt szerepet játszik Ezek áttekintése mélyebb szakmai ismereteket kíván, de egy példán egyszerűen bemutatható. A hagyományos kialakítású loggiák, erkélyek mint afféle hűtőbordák nyúlnak ki a födémekből a homlokzat elé, hőszigetelésük gyakorlatilag lehetetlen. De ha nem akarunk lemondani ezekről, akkor állítsunk az épület elé oszlopokat, és ezekre, mint pillérekre hídként fektessük rá az erkélyt, centiméternyi hézagot hagyva a faltól: a bordahatás máris megszűnt.

Könnyen belátható, hogy ha divatos sarokablakot szeretnénk és a két egymásra merőleges falon összefutó ablakok találkozásánál csak egy teherhordó oszlop van pár centi hőszigeteléssel bebugyolálva vagy egyszerűen csak levakolva, akkor ott nemcsak nagyobb hőveszteségre, hanem komoly állagvédelmi gondokra (nedvesség lecsapódás, penész) is biztosan számíthatunk.
Ha van lehetőség rá (beruházási költségek, beépíthető telekhányad), akkor megfontolást érdemel igazi üvegház létesítése, Igazi abban az értelemben, hogy nincs benne fűtés. Ez az anyaépület energiamérlegét többféle módon is javítja és fűtés nélkül is évente mintegy öt-hatezer órában a lakótér kellemes bővítményeként használható.