Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által kezdeményezett klímaügyi kerekasztal-beszélgetések folytatásaként Kaderják Péter energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár a városi közlekedés zöldítésében érdekelt vállalatok és intézmények vezetőivel egyeztetett. A megbeszélések célja a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia konszenzusos megalkotása.

A szaktárca ismertette: az online egyeztetésen részt vett Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatója; Czikora Tamás, a MOL Csoport mobilitási vezetője; Orgovány Ferenc, az NKM Mobilitás Kft. ügyvezető igazgatója és Balogh Szabolcs, a társaság e-mobilitás terület vezetője; Balázs Ákos, Debrecen alpolgármestere; Nagy Attila, a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. vezérigazgatója; Balogh Zsuzsanna, a TRENECON Tanácsadó és Tervező Kft. közgazdasági igazgatója; Drescher László, a Zone Klaszter menedzsere; Erős Veronika, a NEUM projektvezetője, és Erb Szilvia, a KTI Közlekedéstudományi Intézet ügyvezetője.

Az egyeztetés során a résztvevők áttekintették, hogy milyen kihívásokkal kell szembenézni a fenntartható városi közlekedés szervezése során. Az alacsony kibocsátású vagy kibocsátásmentes közlekedési módok támogatása, a tömegközlekedés fejlesztése, a közlekedési igények ésszerű kiszolgálása egyformán meghatározó szerepet töltenek be a fenntartható és környezetbarát városok kialakításában.
Kaderják Péter kiemelte, hogy a közlekedés zöldítése a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv sarkalatos pontja, és a Magyarország által 2050-re vállalt karbonsemlegesség elengedhetetlen feltétele, hiszen a magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás ötödéért a közlekedési szektor, ezen belül 98 százalékban a közúti közlekedés felel.

Fotó: pixabay.com

Éppen ezért a kormány a következő tíz évben a Zöld Busz Program keretében 36 milliárd forinttal támogatja az alacsony és nulla kibocsátású járművek forgalomba állítását a nagyvárosok közösségi közlekedésében. A Klíma- és természetvédelmi akcióterv intézkedésének köszönhetően 2022-től csak elektromos buszt lehet üzembe helyezni a 25 ezer főt meghaladó lélekszámú településeken, ennek eredményeként tíz éven belül a nagyvárosokban közlekedő minden második busz környezetkímélő lesz – tájékoztatott Kaderják Péter.
A következő évtizedben a közlekedési szektorban várhatóan egyre hangsúlyosabbá válik az elektromobilitás és az elektromos meghajtás, a közlekedés hosszú távú dekarbonizációját megalapozó egyéb alternatív technológiák.

A résztvevők a közlemény szerint egyetértettek abban, hogy a városi közlekedés zöldítésének jelentős szerepet kell betöltenie a következő évek dekarbonizációs stratégiájában, így az év végére elkészülő Nemzeti tiszta fejlődési stratégiában is.
Az ITM további egyeztetéseket tervez az érintett iparági, érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel, amelyek a kerekasztal-beszélgetések során megfogalmazott javaslataikkal hozzájárulhatnak a szakmai és társadalmi konszenzuson alapuló Nemzeti tiszta fejlődési stratégia megalkotásához.

MTI hír