A Maldív-szigetek körüli vizekben az egyik legmagasabb a mikroműanyag-szennyezettség a világon, aminek súlyos következményei lehetnek a sekélyvízi korallzátonyok élővilágára és fenyegetést jelenthet a szigetek lakóinak megélhetésére is.

A mikroműanyagok 5 milliméternél kisebb műanyagdarabkák, amelyeket gyakran mikroszkopikus méretük miatt láthatatlan vízszennyező anyagoknak tekintenek. Ezek az apró részecskék a műanyagpalackok, textilipari és ruházati termékek lebomlásakor keletkeznek és hosszú időn át megmaradnak az óceánban – olvasható a phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Az ausztráliai Flinders Egyetem tengerkutatói 22 helyszínen vizsgálták a mikroműanyagok mennyiségét Naifarunak, a Fadiffolu-atoll legnépesebb szigetének partjainál.
A Science of the Total Environment című folyóiratban publikált eredmények szerint a naifarui mikroműanyag-koncentráció (55-1127,5 mikroműanyag kilogrammonként) magasabb, mint a délkelet-indiai Tamilnádu egy sűrűn lakott pontján mért érték (3-611 mikroműanyag kilogrammonként) és hasonlít a Maldív-szigetek más területein lévő lakatlan és lakott szigeteknél kimutatott értékhez (197-822 mikroműanyag kilogrammonként).

A vizsgált mikroműanyagok átmérője kevesebb mint 0,4 milliméter volt, tehát fennáll a veszélye, hogy a sekélyvízi korallzátonyoknál élő tengeri organizmusok lenyelik őket. A mikroműanyagok felhalmozódása komoly fenyegetést jelent az ökoszisztémára és a tengeri erőforrásokra támaszkodó helyi közösségek megélhetésére, valamint az emberi egészségre is.
A szakemberek szerint a nagy mennyiségű mikroműanyag az óceáni áramlatokkal érkezhet a szomszédos országokból, például Indiából, de a szigetépítés munkálatok, a nem megfelelő csatornahálózat, szennyvízkezelő-rendszer, valamint a szeméttelepnek használt szigetek is közrejátszhatnak a magas koncentrációban.
“A Maldív-szigeteken jelenleg alkalmazott hulladékkezelés nem tud lépést tartani a népességnövekedéssel és a beruházások ütemével. Az apró szigetország hulladékkezelésének számos kihívással kell szembenéznie, miközben a fejenkénti szeméttermelés 58 százalékkal emelkedett a helyi szigeteken az elmúlt évtizedben” – mutatott rá Karen Burke Da Silva professzor.
A kutatók jelenleg a helyi korallzátonyok halainak gyomortartalmát vizsgálják, hogy megnézzék, elfogyasztják-e az állatok a vízben lévő mikroműanyagokat.

MTI hír