A villamosenergia a 19. században még luxustermék volt, mára alapszolgáltatásként vált mindennapi életünk részévé. Annak érdekében, hogy ezt a közhelyes kijelentést kétségbeejtő adatokkal is alá lehessen támasztani, vegyük példának a 2019. márciusi villamosenergia-kimaradást Venezuelában, ahol a 32 millió embert érintő, durván 7 napos országos méretű áramkimaradás volt, amelynek oka egyértelműen a Simón Bolívar vízerőmű (10 200 MW beépített teljesítménnyel 3. legnagyobb vízerőmű a világon) leállása volt, amely az országban termelt villamosenergia 60-70%-át adta [1]. Az összesen 21. blokkból álló létesítmény egész egyszerűen az elosztói hálózat tönkremenetele miatt nem tudott a hálózatra termelni és le kellett állnia. Ugyanezen évben még számos hosszabb-rövidebb áramkimaradás volt, amelyek következtében a Torino Capital LLC becslései szerint 1 milliárd dollárral esett vissza Venezuela nemzeti jövedelme [2]. Tehát megállapítható, hogy egy adott ország megfelelő működése számára elengedhetetlen a mindig rendelkezésre álló megfelelő minőségű és mennyiségű villamosenergia.
A villamosenergia előállításához értelemszerűen erőművekre van szükség, amelyekben különböző primer energiahordozókat (fosszilis, nukleáris, megújuló) felhasználva energiaátalakítással előbb szekunder energiahordozóvá, majd később ezt különböző hasznos energiává alakítjuk. Ennek a meglehetősen bonyolult energiaátalakítási-láncnak a megalkotásával, felügyeletével és fejlesztésével foglalkozik az energiapolitika. Az energiapolitikának négy célját szokás megkülönböztetni manapság: az ellátásbiztonságot; a gazdaságosságot; a környezet- és éghajlatvédelmet; valamint a társadalmi elfogadást.
A fentiek értelmében az adott ország vagy régió energiapolitikája határozza meg tehát, hogy milyen primer energiahordozók felhasználásával kívánnak villamosenergiát előállítani. Mivel általában 2 vagy több energiahordozót használnak, ezt a megoszlást szokás köznapian energiamixnek nevezni. Természetesen meg kell jegyezni, hogy nem csak villamosenergiára lehet energiamixet felállítani, hanem más energetikai szolgáltatásokra, példaképpen távhőszolgáltatásra is. Azonban a villamosenergia-szolgáltatás primordiális volta miatt energiamix alatt általában a villamosenergia-termelés energiamixét értik.
Általánosságban elmondható, hogy minden ország geofizikai adottságainak megfelelően állítja össze energiamixét és fordítva, minden ország nyersanyagkészlete nagyban meghatározza annak energiamixét. Erre jó példa Izland, amely turisztikai látványoságai mellett energetikai szempontból is tanári példája az energiamix optimális megválasztásának, ugyanis a szigetország területén összesen 18, kizárólag vízerőmű (~75%) és geotermikus erőmű (~25%) segítségével állítanak elő villamosenergiát [3].
Felmerül persze a kérdés, hogy mi a helyzet kis országunkkal energiamix terén. Magyarország az Európai Unió tagországa, így energiamixe összeállításakor figyelembe kell vennie az erre vonatkozó EU-s rendelkezéseket, egyezményeket. A tagországok által elfogadott és jelenleg is hatályos Energia Charta Egyezmény IV. rész 18-19. cikkek értelmében [4] minden tagország szuverén joga az ország energiamixének összeállítása. Ennek értelmében az összes hazai erőmű beépített teljesítőképességének primer forrás szerinti (2018. december 31.-i állapotának) megoszlását szemlélteti az 1. ábra [5]. Az összesen 8878,5 MW beépített teljesítménnyel rendelkező erőműparkunkról megállapítható, hogy majdnem kétharmada fosszilis, valamint mindösszesen durván 10%-a megújuló energiahordozón alapul.
Ezek a beépített teljesítmények igen félrevezetők lehetnek, hiszen az egyes erőművek eltérő módon termelhetnek. Például egy naperőmű éjszaka nem képes termelni a hálózatra, míg egy szénerőmű, vagy atomerőmű igen és az esetek nagyobb hányadában ezt meg is teszi. Érdemes hát megvizsgálni, a fent felsorolt egyes erőművek milyen hányadban termeltek. A 2018-as eredményeket a 2. ábra szemlélteti. Az ábrából is látható, hogy a TWh-ban itthon előállított villamosenergia majdnem felét atomerőművek, vagyis Paksi Atomerőmű 1-4. blokkja termelte meg. A hazai termelés durván 40%-át fosszilis alapú erőművek adták.
A fennmaradó hányad megújuló technológiákkal került megtermelésre, azonban a diagramból nem derül ki, de a 3,54 TWh villamosenergia több mint felét biomassza tüzelésű erőművek adják. A megújuló részarány durván 7%-a naperőművekkel került megtermelésre, míg szélerőművekkel 17,7% [5]. Ezek a számok igen kevésnek látszódhatnak, de hozzátartozik az igazsághoz, hogy Magyarországon a ’’napelem-bumm’’ nagyjából 2018-tól indult meg az MVM SOLAR projekt keretében, amely során 110 db, 87,6 MW névleges összteljesítményű naperőmű létesítésére került sor az ország különböző területein [6]. Előreutalva: ez a megújuló részarány erősen nőni fog a közeljövőben.
Gondolhatnánk, hogy ez a megtermelt villamosenergia az év minden órájában ki tudja elégíteni az ország igényeit, azonban ez nincsen így. Az ország erőműveinek egy nem elhanyagolható hányada igen öreg, így rendelkezésre állása nagyon alacsony, vagy állandó hiányként veszik figyelembe. Az igényekben keletkező hiányt külföldi importtal pótolja az ország, emellett az ENTSO-E (Európai Villamosenergia Átviteli Hálózat) tagjaként tranzitországként is tevékenykedünk. Az import és export arányának alakulását havi bontásban a 3. ábra szemlélteti.
A 2. és 3. ábrából együttesen megállapítható, hogy a 2018. évben a villamosenergia harmadát külföldről vásároltuk, ami az EU-s tagállamok között is kimagasló importhányadot jelent és nem feltétlenül kedvez az ellátásbiztonság célkitűzésnek még akkor sem, ha egy rendkívül jól integrált rendszer tagjai vagyunk.
Összességében megállapítható, hogy Magyarország energetikai szempontból jelenleg a térségben közepesen-erősen importfüggő, valamint nem elhanyagolható méretű megújuló bázissal rendelkező ország, amelynek fejlesztése egyre égetőbb probléma, ezért Magyarország Kormánya az ország energetikai fejlesztéseit és célkitűzéseket összefoglaló Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) és a Nemzeti Energiastratégia (NES) összeállítását adta ki feladatként az Innovációs és Technológiai Minisztérium számára. A NEKT és NES kitűzött céljai között szerepel a megújuló részarány jelenlegi 335 MW-ról 2040-re legalább 4000 MW-ra növelése [7]. Természetesen ezzel a hazai energiamix gyökeres átalakítása szükséges, hiszen a tervek szerint a termelést atomenergia és naperőművek (+ gázerőműves kiszabályozás) közös alapjára helyezik. A célok teljesítése esetén 90%-ban karbonsemleges villamosenergia-termelés valósulna meg hazánkban [7]. További célkitűzés az importarány 2040-re 20% alá történő visszaszorítása is [7].
Rádi Róbert Dániel
Magyar Energetikai Társaság Ifjúsági Tagozata
BME – GPK Energetikai mérnök MSc
Felhasznált források:
[1] 2019 Veneuelan Blackouts, Wikipedia (2019),
https://en.wikipedia.org/wiki/2019_Venezuelan_blackouts
[2] As Venezuelan Economy Unravels, Maduro Opponents Hope Downturn Will Topple Him, New York Times (2019),
https://www.nytimes.com/2019/03/30/world/americas/venezuelan-economy-maduro.html
[3] Electricity generation by supply in Iceland between1990-2018, International Energy Agency (IEA) Data and statistics (2018),
https://www.iea.org/data-and-statistics?country=ICELAND&fuel=Energy%20supply&indicator=Electricity%20generation%20by%20source
[4] Energia Charta Egyezmény, Az Európai Unió Hivatalos Lapja,
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:21994A1231(52)&qid=1583077116725&from=HU&fbclid=IwAR2ZEPuH76uLBYwOBQEkSwp-Xl60qYCqAW2dVBN6eirjK2xwzxkQv3ys82g
[5] A MAGYAR VILLAMOSENERGIARENDSZER (VER) 2018. ÉVI ADATAI, Magyar Energetika- és Közműszabályozási Hivatal (MEKH),
http://mekh.hu/download/6/de/b0000/a_magyar_villamosenergia_rendszer_2018_evi_adatai.pdf
[6] MVM SOLAR Projekt honlapja, http://www.mvmsolar.hu/
[7] ITM előadásanyaga a XXIII. Magyar Energia szimpóziumon,
http://magyarenergetika.hu/wp-content/uploads/2019/12/Szlott%C3%A1n%C3%A9-Totok-%C3%89va-_NEKT_NES-prezent%C3%A1ci%C3%B3-MESZ-20191121.pdf
