Házépítés során már a tervezésnél eldől, milyen energiatakarékossági lépéseket teszünk a otthonunk minél olcsóbb és környezetbarátabb fenntartásáért.

Más a helyzet, ha már van épületünk és annak szerkezeti elemei még legalább 30 év élettartamot ígérnek, de a magas energiaköltségek (és esetleg állagromlás) miatt felújításra szorul. Ilyenkor számos dolog eleve adott, nem tudunk változtatni az alaprajzon, a tájoláson, csak nagyobb felfordulás árán tudjuk módosítani az ablakok számát, helyét, méretét (de az utóbbi esetben már nem annyira felújításról, mint inkább újjáépítésről van szó).

Nyilván lehet valamennyi eredményt elérni úgy is, hogy nem nyúlunk az épülethez, csak kicseréljük a kazánt, szabályozókkal látjuk el az épületgépészeti rendszereket és más hasonló beavatkozásokkal élünk. Ebben az esetben a gyengébb minőségű épület továbbra is magas energiaigényét jobb hatásfokú berendezésekkel olcsóbban elégítjük ki. Komoly eredményt akkor érünk el, ha az épülethez is hozzányúlunk.

A viszonylag legegyszerűbb beavatkozás az ablakok cseréje, hiszen a régebbi ablakok még újkorukban sem feleltek meg a mai követelményeknek, az évek során pedig vélhetően le is pusztultak. A külső falak utólagos hőszigetelése a következő lépés: nincs annak akadálya, hogy ezzel akár a mai követelményeknek megfelelő minőséget is elérjük. A hőszigetelő réteg vastagságával nem érdemes takarékoskodni, hiszen az az összes költségnek csak egy kisebb hányadát teszi ki. A fal letisztítása, a ragasztóanyag, az esetleg szükséges állványozás, a munkadíj ugyanannyi, akár 2, akár 20 cm vastag szigetelést alkalmazunk, a műanyag vakolat, az azt erősítő háló, a rögzítőcsavarok és dübelek ára is alig függ a vastagságtól. Természetesen külső oldali hőszigetelésről van szó, belső oldalon alapterület csökkenés és nagy felfordulás árán is csak korlátozott eredmény érhető el.

Fotó: pixabay.com

A fűtetlen padlásterek utólagos hőszigetelése igen egyszerű és viszonylag olcsó. A fűtött tetőterek esetében a szarufák méretének megfelelő vastagságú, azok között elhelyezett hőszigetelésen túl fontos a szarufák alatti folytonos hőszigetelés kialakítása – mindez a tető megbontása nélkül, száraz technológiával, belülről is kivitelezhető. A fűtetlen padlások födémjeire a hőszigetelés egyszerűen fektethető, a tetőtér zugai, régi fafödémek esetén a gerendák közti üregek fújt hőszigeteléssel tölthetők ki.

Nagyobb problémát jelenthetnek a lapostetők. Abban a szerencsés esetben, ha a szerkezet és a vízszigetelés kifogástalan állapotban van, az egésznek a tetején nedvességre nem érzékeny hőszigetelő extrudált polisztirol lapok helyezhetők el az azokat a helyükön tartó leterheléssel (kavicsszórás, járólap). Ha azonban nem ilyen szerencsés a helyzet, akkor új rétegrendet és új vízszigetelést kell kialakítani.
Nagy léptékű beavatkozást jelent magastető ráépítése – erre leginkább akkor lehet gondolni, ha lakótér bővítésre is szükség van.
A lábazatok hőszigetelése a talajszintig aránylag egyszerűen megoldható, a talajszint alatt azonban csak körülményesen. Ennek ellenére ez utóbbit is erőltetni kell akkor, ha az épület nincs alápincézve, mert a talajra fektetett padló vízszintes síkban utólagosan gyakorlatilag nem hőszigetelhető.

Ahogy láthatják, számtalan megoldás létezik arra, hogy utólagosan is szigeteljük, korszerűbbé és energiatakarékosabbá tegyük az otthonunkat, a kérdés már csak, pénztárcánk mit enged meg nekünk.