Ha először halljuk azt, hogy nulla energiaigényű épület, meglepődhetünk. Létezik egyáltalán olyan? Hogyan lehetséges? Milyen sokba kerül az építése, ha utána szinte minimális költségekkel jár a fenntartása?

Már csak azért is fontos tisztában lenni ezekkel a paraméterekkel, mert az új uniós szabályok, amelyek előírják a közel nulla energiaigényű épületek (KNE) építését, mindenkire vonatkoznak, akik mostanában kezdenek el építkezni. De nézzük meg pontosan, mit is jelent mindez.

Ha az energiafogyasztásunk alakulását nézzük, nem túl rózsás a helyzet itthon: Magyarország másfélszer annyi energiát fogyaszt a háztartások szintjén, mint az Európai Uniós társai. Hogy miért? Bár a földgáztüzelésre áttértek sokan itthon a múlt évszázad végén, ami csökkentette az energiafelhasználás mértékét, de az energetikai korszerűsítések sokáig elmaradtak itthon és csak az elmúlt két évtizedben terjedtek el igazán. Emiatt pedig jelentősen nem csökkentek a háztartások energia igényei ország szinten. Így már nem is olyan meglepő a tény: országunk a tíz legpazarlóbb ország között van fűtés szempontjából. Ideje volt szabályozással serkenteni ezt a folyamatot.

Jövő év január elsejétől már csak közel nulla energiaigénnyel kaphatnak a házak használatbavételi engedély, és ez a kiadás nem függ az építési engedély kiadásának idejétől. A Nemzeti Energiastratégia enegiahatékonyságról szóló fejezete 2021. január 1-ét követően évente 30 – 40 ezer új épület építésével számol, ugyanakkor megjegyzi, hogy a teljes ingatlanpiac és az épület tulajdonosok és fejlesztők pozíciójának felmérését el kell végezni. Sok még az információhiány e téren, és mindenki máshogy értelmezi a nulla energiaigényt, ami röviden: annyira energiatakarékos legyen, hogy az erre fordított költség az épület becsült élettartama alatt meg kell hogy térüljön, emellett az energiaigény negyede megújuló energiaforrásból (hőszivattyú, napelem, napkollektor) származhat csak.

Fotó: pixabay.com

És hogyan érhető el mindez?

Hogy csak néhány példát hozzunk: a legismertebb ásványgyapot és polisztirol hőszigetelések tekintetében 16 és 30 cm közötti vastagságú hőszigetelés az elvárható az ilyen jellegű épületek esetében, emellett nagy szerepet kap a délre tájolás, a biomasszával való energianyerés, a földcső használata, a napkollektor, naptér építése és a hőszivattyúk használata is. A legjobb eredmény elérése érdekében hővisszanyerős szellőztető rendszerekkel, különböző alternatív szigetelési technológiák alkalmazásával, a már említett megújuló energiaforrások megfelelő kombinációjával és telepítésével, és a tudatos tájolással, ami a lehető legjobb benapoztatást éri el az épületben, is felszerelhetjük, tervezhetjük az otthonunkat.

Emellett még sokat segíthet az automatika (gondolunk itt például a fényre reagáló automatikusan mozgó redőnyre vagy az okos termosztátokra, amelyek reagálnak a külső parancsra is), különböző okos otthon rendszerek, amelyek nemcsak kényelmesebbé, hanem környezettudatosabbá és közel nulla energiaigényűvé is teszik otthonunkat.