Ha először halljuk azt, hogy nulla energiaigényű épület, meglepődhetünk. Létezik egyáltalán olyan? Hogyan lehetséges? Milyen sokba kerül az építése, ha utána szinte minimális költségekkel jár a fenntartása?
Már csak azért is fontos tisztában lenni ezekkel a paraméterekkel, mert az új uniós szabályok, amelyek előírják a közel nulla energiaigényű épületek (KNE) építését, mindenkire vonatkoznak, akik mostanában kezdenek el építkezni. De nézzük meg pontosan, mit is jelent mindez.
Ha az energiafogyasztásunk alakulását nézzük, nem túl rózsás a helyzet itthon: Magyarország másfélszer annyi energiát fogyaszt a háztartások szintjén, mint az Európai Uniós társai. Hogy miért? Bár a földgáztüzelésre áttértek sokan itthon a múlt évszázad végén, ami csökkentette az energiafelhasználás mértékét, de az energetikai korszerűsítések sokáig elmaradtak itthon és csak az elmúlt két évtizedben terjedtek el igazán. Emiatt pedig jelentősen nem csökkentek a háztartások energia igényei ország szinten. Így már nem is olyan meglepő a tény: országunk a tíz legpazarlóbb ország között van fűtés szempontjából. Ideje volt szabályozással serkenteni ezt a folyamatot.
Jövő év január elsejétől már csak közel nulla energiaigénnyel kaphatnak a házak használatbavételi engedély, és ez a kiadás nem függ az építési engedély kiadásának idejétől. A Nemzeti Energiastratégia enegiahatékonyságról szóló fejezete 2021. január 1-ét követően évente 30 – 40 ezer új épület építésével számol, ugyanakkor megjegyzi, hogy a teljes ingatlanpiac és az épület tulajdonosok és fejlesztők pozíciójának felmérését el kell végezni. Sok még az információhiány e téren, és mindenki máshogy értelmezi a nulla energiaigényt, ami röviden: annyira energiatakarékos legyen, hogy az erre fordított költség az épület becsült élettartama alatt meg kell hogy térüljön, emellett az energiaigény negyede megújuló energiaforrásból (hőszivattyú, napelem, napkollektor) származhat csak.
És hogyan érhető el mindez?
Hogy csak néhány példát hozzunk: a legismertebb ásványgyapot és polisztirol hőszigetelések tekintetében 16 és 30 cm közötti vastagságú hőszigetelés az elvárható az ilyen jellegű épületek esetében, emellett nagy szerepet kap a délre tájolás, a biomasszával való energianyerés, a földcső használata, a napkollektor, naptér építése és a hőszivattyúk használata is. A legjobb eredmény elérése érdekében hővisszanyerős szellőztető rendszerekkel, különböző alternatív szigetelési technológiák alkalmazásával, a már említett megújuló energiaforrások megfelelő kombinációjával és telepítésével, és a tudatos tájolással, ami a lehető legjobb benapoztatást éri el az épületben, is felszerelhetjük, tervezhetjük az otthonunkat.
Emellett még sokat segíthet az automatika (gondolunk itt például a fényre reagáló automatikusan mozgó redőnyre vagy az okos termosztátokra, amelyek reagálnak a külső parancsra is), különböző okos otthon rendszerek, amelyek nemcsak kényelmesebbé, hanem környezettudatosabbá és közel nulla energiaigényűvé is teszik otthonunkat.
